Lézer segítségével leplezték le a forró elektronokat magyar kutatók

A fémekben található, úgynevezett forró elektronok tulajdonságainak vizsgálatában értek el jelentős előrelépést magyar kutatók. Eredményeiket a jövőben olyan fontos területeken használhatják fel, mint a napelemek és nanoméretű áramkörök fejlesztése, illetve különböző szenzorok érzékenységének javítása. Fémeket fénnyel megvilágítva nagy energiájú elektronok jöhetnek létre, ezeket nevezzük forró elektronoknak. Ezek az elektronok többletenergiájuk révén számos területen hasznosíthatók, mint például kémiai reakciók katalizálásában, napelemek hatékonyabbá tételében, szenzorok érzékenységének növelésében, vagy akár nanoméretű áramkörök fejlesztésében. A forró elektronokat azonban nagyon …

Bársony Istvánt díszdoktorrá avatták

Doktor- és díszdoktoravató ünnepséget tartott 2022.11.26-án a Debreceni Egyetem. Ezen az eseményen a debreceni villamosmérnök képzés elindításában szerzett elévülhetetlen érdemeiért a Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományozták Bársony István akadémikusnak, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Energiadudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének emeritus professzorának. Forrás: https://hirek.unideb.hu/doktorokat-es-diszdoktorokat-avattak

Kristályos rend a koszban

A szabad levegővel érintkező anyagok felülete „koszos” lesz: mindenféle légköri szennyező anyagok (víz, oxigén, szénhidrogének stb.) tapadnak ki a felületre, lerontva vagy akár teljesen elfedve az anyagunk fizikai-kémiai tulajdonságait. A fenti mondat minden anyagtudományi/felülettudományi laborban elhangozhat és valóban úgy tűnhet, hogy a szabad levegőn elkerülhetetlenül kialakuló a rendezetlen szennyeződésekről, azok összetételéről és struktúrájáról nem sokat tudhatunk. Az ELKH két kutatóközpontjának (Energiatudományi Kutatóközpont, Wigner Fizikai Kutatóközpont) munkatársai Nemes-Incze Péter „Topológia Nanoszerkezetekben” Lendület-kutatócsoportjának vezetésével azonban megmutatták, hogy …

Füredi András Marie Skłodowska-Curie posztdoktori ösztöndíjat nyert

Füredi András Marie Skłodowska-Curie posztdoktori ösztöndíjat nyert (MSCA PF), melynek megvalósítását ősszel megkezdte az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében. Az ERC Starting Grant előszobájának is tartott MSCA ösztöndíjra 2021-ben közel 8400 pályázat érkezett, amiből 1100 kapott támogatást. A 2021-ben Ausztriából hazatért kutató témavezetője Dr. Fürjes Péter, az EK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Mikrorendszerek Laboratóriuma vezetője. Füredi András az MSCA PF keretében, a projekt 2 éves futamideje alatt mikrofluidikai rendszerek előnyeit kihasználó olyan …

Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke szakmai főelőadóként vett részt a PMI 10. „Art of Projects” budapesti konferenciáján

A PMI Budapest, Magyar Tagozat szervezésében rendezték meg a 10. jubileumi „Art of Projects” angol nyelvű konferenciát. A Budapesten 2022. november 3-án személyes formában megtartott eseményen Tony Appleby, (MBA, CDir, PMP Chair Emeritus, PMI) a PMI igazgatótanácsának tiszteletbeli elnöke tartotta a nyitó előadást. Zábori Balázs, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program programvezetője, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumának űrkutatási mérnöke volt az idei konferencia szakmai főelőadója. Előadásában Zábori Balázs bemutatta a HUNOR programot. A …

Az EK szakemberei a világon elsőként lőttek ki az ITER fúziós berendezés védelmét szolgáló hidrogénjég-lövedékeket

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) munkatársainak közreműködésével megvalósuló ITER az egyik legnagyobb, nemzetközi összefogással épülő kísérleti fúziós erőmű, melynek célja a fúziós energiatermelés technológiai megvalósíthatóságának demonstrálása. Az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának szakemberei rekordidő alatt tervezték, építették meg és helyezték üzembe a berendezés biztonságos és gyors leállítását szolgáló kísérleti belövőrendszert, amellyel 2021 decembere óta közel 400 kilövést hajtottak végre az EK KFKI Campusán. A laboratórium munkatársai 2022 nyarán a világon elsőként készítettek és lőttek ki olyan …

Az EK és a Cambridge-i Egyetem kutatói új módszerekkel elemezték a sejtek besugárzásának hatására irányuló korábbi vizsgálatok kísérleti adatait

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) és a Cambridge-i Egyetem kutatói az adattárakban nem elérhető adatok mobilizálására alkalmazott új eljárással gyűjtötték össze és elemezték a sejtek besugárzásának hatására irányuló korábbi vizsgálatok kísérleti adatait. A sejtek kis sugárdózisoknál megfigyelt túlzott érzékenységével kapcsolatban rendelkezésre álló adatok vizsgálata során a kutatók összegyűjtötték a témához kapcsolódó tudományos közleményeket, digitalizálták az ezek ábráiról leolvasható nagy mennyiségű adatot, majd validálták, végül a FAIR-elveknek megfelelő adattárban közzétették azokat. Az adatok segíthetnek megérteni a …

Kutatónk is közreműködött a Budapest Szolár Térkép elkészítésében

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban (EK) működő Környezetfizikai Laboratórium Energiastratégia és Környezeti Hatások Kutatócsoportjának munkatársa, Soha Tamás vezető térinformatikai fejlesztőként vett részt a főváros hivatalos napenergia-potenciál téradatbázisa, a Budapest Szolár Térkép megalkotásában. A közelmúltban ingyenesen elérhetővé vált online alkalmazás a főváros lakosságának, valamint a kereskedelem és az ipar területén működő vállalatoknak nyújt információt arról, hogy saját ingatlanjaik tetőzete milyen mértékben alkalmas napelempanelek telepítésére, ami jelentős segítséget nyújt számukra napelemes fejlesztéseik tervezésében. A Budapesti Klímastratégia keretében a …

A grafit felületén összegyűlő elektronok egzotikus mágnest képeznek, mutattak rá az EK kutatói

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban (EK) Nemes-Incze Péter vezetésével működő MTA EK Topológia Nanoszerkezetekben, Lendület Kutatócsoport munkatársai rámutattak, hogy a romboéderes grafit talán a legegyszerűbb kristály, amelyben az elektronok közötti kölcsönhatás erős korrelációs effektusokat eredményez. A pásztázószondás mérések eredményei alapján a romboéderes grafitban az elektronok egy különleges, úgynevezett kvantummágnest képeznek, amelynek fontos tulajdonsága, hogy egy szigetelő és egy fémes állapot egyszerre van jelen a felületén. A mostani vizsgálatok révén a kutatók igazolták, hogy ez a roppant …

Indul a „PIANOFORTE” európai partnerség: kutatás és oktatás a sugárvédelem területén

A, PIANOFORTE, európai sugárvédelmi kutatási partnerség hozzájárul a lakosság, a munkavállalók, a betegek és a környezet védelmének javításához a környezeti, foglalkozási és orvosi sugárterheléssel szemben. Az 58 partnert, akik az Európai Unió 22 országát, valamint az Egyesült Királyságot és Norvégiát képviselik, a Francia Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) koordinálja. A projekt társfinanszírozói az Európai Unió EURATOM programja és a résztvevő országok. A kutatási tevékenységek révén a PIANOFORTE hozzájárul az olyan európai irányelvek megvalósításhoz, mint …