A világon elsőként teljesen új széles tiltottsávú félvezetőről, a 2D–indium-nitridről számoltak be az EK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatói az Advanced Materials folyóiratban

A 2014-es Nobel díjjal kerültek be a köztudatba a fénykibocsátásra alkalmas direkt sávszerkezetű, széles tiltottsávú félvezetők. A kutatók és fejlesztők akkorra már közel két évtizede foglalkoztak olyan, direkt sávszerkezetű, széles tiltottsávú félvezetőkkel, mint amilyen a GaN, az AlN vagy az InN. Az indium-nitrid mindig is kilógott ezek közül egy kicsit a maga szerény, 0,7 eV-os sávszélességével, de mivel a fenti három anyag könnyen ötvözhető egymással, mégis nagy szerepet játszott a fénykibocsátó diódák (LED) és lézerek …

Kutatók Éjszakája az Energiatudományi Kutatóközpontban

Hogyan készítsünk csontpótlót vagy Hogyan hozzuk le a Napot a Földre? Ezekre a kérdésekre kaphattak választ azok akik idén becsatlakoztak az Energiatudományi Kutatóközpont Kutatók Éjszakája programjába. Az EK-s programokat a rendezvény sorozat szombati napján lehetett látni élőben de senki ne csüggedjen hiszen a programok visszanézhetőek, úgyhogy senki nem marad le a Fúziós Plazmafizika Laboratórium nyalábemissziós spektroszkópiájáról vagy a Vékonyréteg-fizika Laboratórium biokerámia laborának működéséről. A Kutatók Éjszakáján Európa-szerte több mint 300 városban fiatalok ismerkedhetnek a kutatói …

Együttműködési megállapodást kötött a Miskolci Egyetem az Energiatudományi Kutatóközponttal

Együttműködési megállapodást kötött az Energiatudományi Kutatóközpont és a Miskolci Egyetem 2020. november 24-én. Ilyen típusú kooperáció eddig nem volt a két fél között, a korábbi eseti alkalmakat emelte rendszerszintű együttműködéssé ez a megállapodás. “Bármiről is beszélünk, legyen az a nukleáris energetika jövőbeni fejlődéséről vagy beszéljünk akár megújuló energiák szerepéről a jövőben, nagyon hamar eljutunk a fejlesztések során oda, hogy valamilyen anyagtudományi problémával szembesülünk, anyagtudományi fejlesztésekkel kell megoldani azokat a kérdéseket amiket a megrendelők vagy a …

Az Energiatudományi Kutatóközpontban fogják tesztelni az első erőmű méretű fúziós reaktor egyik kulcstechnológiáját

Magyar kutatók és vállalatok fejlesztenek ki egy biztonságvédelmi rendszert az ITER nemzetközi fúziós projekt számára. A tört jég belövő úgy lesz kialakítva, hogy gyorsan leállítsa a fúziós reakciót, mielőtt az károsíthatja a berendezés belső falát. A projekt 2,4 millió eurós – átszámítva több mint 850 millió forintos – pályázat révén valósul meg, amelyet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma nyert el több magyar céggel együtt. A csillagok energiatermelésének földi körülmények között …

Nukleáris analitikával az atomerőművi leszerelési költségek csökkentéséért: a nukleáris technológiában használatos betonok nyersanyagainak vizsgálata

A beton széles körben alkalmazott építőanyag, amely nagyrészt természetes alapanyagok és kisebb arányban mesterséges adalékanyagok keverékéből áll. Az alapanyagok és a receptúra alapvetően meghatározzák a beton szerkezeti tulajdonságait, szilárdságát, sűrűségét, öregedési viselkedését. Ezen tulajdonságokat fizikai és kémiai anyagvizsgálati módszerekkel vizsgáljuk. Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézetének Nukleáris Analitikai és Radiográfiai Laboratóriumában (NAL) a nukleáris reaktorok körüli sugárvédelmi betonok egyik fő alkotórészének, a kavics-homok frakciónak a felaktiválódási hajlamát vizsgálták. A kutatás során szorosan együttműködtek …

Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban részesült Dr. Serényi Miklós az EK MFA professzor emeritusza.

Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban részesült Dr. Serényi Miklós az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének professzor emeritusza. A nívódíjat Dr. Serényi Miklós a félvezető optoelektronikai és integrált optikai eszközök kutatásával, oktatásával, fejlesztésével, valamint a német félvezető lézerek egyedi vékonyréteg-rezonátoros hangolásával elért eredmények elismeréseként kapta. A rangos elismerést a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat nyitóeseményén adták át. Az díjakat a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese adta át. Serényi hosszú évtizedeken át kutatta, oktatta és …

Kis sugárdózisok emberre és a környezetre gyakorolt hatását vizsgálják egy nemzetközi projekt keretében az EK-ban

Kiterjedt EU finanszírozású kutatási projekt indult a radon és más természetben található radioaktív izotópok (NORM) által kiváltott kis dózisoknak az emberre és a környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára. A 22 millió euró (26 millió USD) finanszírozású ötéves RadoNorm projektben 56 intézmény, köztük az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont vesz részt 22 európai országból. A projekt 18 millió euró támogatást kapott az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatási és innovációs programjából. A RadoNorm projekt a hónap elején indult és …

Megújította korábbi együttműködési megállapodását az Óbudai Egyetem és az Energiatudományi Kutatóközpont

Megújította korábbi együttműködési megállapodását az Óbudai Egyetem és az Energiatudományi Kutatóközpont. A felek számos kutatási és oktatási területen tesznek közös erőfeszítéseket, segítik egymást a graduális és a doktori képzésben. Az együttműködési megállapodás aláírását követően az Óbudai Egyetem küldöttsége megtekintette a Budapesti Kutatóreaktort és a Budapesti Neutron Centrum által üzemeltetett berendezéseket. Dr. Horváth Ákos Főigazgató Úr és Dr. Kovács Levente Rektor Úr egyetértettek abban, hogy a neutronfizika és az anyagszerkezet-kutatás szélesebb körű felhasználására törekednek az együttműködés …

EK-s kutatók a Tudományok Fővárosa 4.0 fesztiválon

Idén ezúttal a virtuális térben gyűlt össze a STEM-területek krémje és egy izgalmas, inspiráló és látványos tudományos fesztivál keretein belül mutatták be tevékenységüket, illetve legújabb kutatás-fejlesztési és innovációs eredményeiket a vezető hazai kutatóintézetek, köztük az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont kutatói is. Az EK-ból 5 kutatónk vett részt a programokban akik izgalmas előadásaikkal emelték a rendezvény színvonalát. A legelső előadó Fábián Margit a Környezetfizika Laboratórium Tudományos főmunkatársa volt aki Radioaktív hulladékok – felelősséggel a jövő iránt címmel …

Lab-on-a-Chip technológia a születendő gyermekért

Lezárult a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) által vezetett a „Chip-technológia alkalmazása a humán in vitro fertilizáció eredményességének javításában” című projekt (GINOP-2.3.2-15-2016-00021). A projekt fő célja a sikeres mesterséges megtermékenyítések (in vitro fertilizáció) számának növelése volt egy új diagnosztikai vizsgálati lehetőség bevezetésével. A munkában az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK MFA Mikrorendszerek Laboratórium) is részt vett. Az első „lombikbébi” megszületése óta a szülészek mikroszkópos vizsgálattal választják ki, hogy melyik embrió lehet a legsikeresebb a beültetés után. Az orvostudomány …