A közelmúltban egy új magyar-szlovén kétoldalú kutatási projekt indult a háztartási fűtés során keletkező, különösen a fa- és hulladékégetésből származó környezeti aeroszolok egészségre gyakorolt hatásainak értékelésére.
A kültéri levegő megemelkedett aeroszol szennyezettségéről közismert, hogy különböző hosszú távú egészségkárosító hatásokat okozhat. A téli időszakban ezen légszennyező komponens egyik legjelentősebb antropogén forrása a háztartási fűtés, különösen, ha nem megfelelő tüzelőanyagokat, például háztartási hulladékot égetnek.
A program célja méretfrakcionált mintavételi és analitikai módszerek fejlesztése és alkalmazása a háztartási fa- és hulladékégetés, mint kültéri aeroszolforrás azonosítására. A kutatás fókuszában a háztartási hulladékégetésre jellemző specifikus nyomjelzők és markerek, valamint a különböző szilárd tüzelőanyagokhoz tartozó emissziós faktorok meghatározása van. A projekt végső célja a fűtési célú háztartási tüzelésből származó aeroszol részecskék egészségre gyakorolt hatásainak becslése a tüdőbeli kiülepedésük modellezésének segítségével.
A magyar-szlovén projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Szlovén Kutatási és Innovációs Ügynökség (ARIS) társfinanszírozásával valósul meg. A programot a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont vezeti, a szlovén partner az Aerosol d.o.o..
A projekt hivatalosan egy személyes projektindító értekezlettel kezdődött, ahol a résztvevők bemutatták kutatási szakterületüket és megosztották a témában végzett kutatásaik eredményeit. A találkozó alkalmat adott a projekt során alkalmazható műszerek és analitikai módszerek feltérképezésére. Emellett a résztvevők megvitatták a laboratóriumi és terepi mérések lehetőségeit, valamint a projekt ütemezését és legfontosabb mérföldköveit.
Ez a kutatási kezdeményezés várhatóan értékes betekintést nyújt majd a háztartási fűtésből származó kibocsátások levegőminőségre és emberi egészségre gyakorolt hatásába. Az eredmények elősegítik a nem megfelelő szilárd tüzelőanyagok elégetésével járó kockázatok pontosabb megértését, valamint hozzájárulnak a lakott területeken a légszennyezés csökkentésére irányuló hatékony stratégiák kidolgozásához.
