Mottó: Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában.
Szervező: MTA Energetikai Tudományos Bizottság
Társszervezők: BME, HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület
Időpont: 2024. nov. 12, 14:00-17:00
Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza (Budapest, Tóth Kálmán u. 4, 1097)
Felelős: Imre Attila; imreattila@energia.bme.hu
Cím: Az energiatárolás hazai lehetőségei – az akkumulátoroktól a szivattyús tárolókig
Téma:
A megfelelő kapacitású és idejű energiatárolás elengedhetetlen ahhoz, hogy a változó intenzitású megújulókból (nap, szél) változó teljesítménnyel nyert villamosenergiát a fogyasztási igényekhez igazíthassuk. Ez a világ minden országában így van, ám hazánkban van pár speciális probléma, illetve jelenség:
- a napenergiával összemérhető teljesítményű szélenergia hiánya;
- a szivattyús tározók telepítéséhez kedvezőtlen földrajzi adottságok
- az akkumulátorgyártás körüli vita, amely az akkumulátor-felhasználást is befolyásolhatja
Az egyes témákat ipari és akadémiai szakértők előadásai vezetik fel, majd kerekasztal-beszélgetés és moderált vita következik.
PROGRAM
14: 00 – 14:10 Bevezető: Dr. Imre Attila (BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek tsz)
14:10-14:30
Dr. Alföldy-Boruss Márk (Energiaügyi Minisztérium, Energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár): Energiapolitikai aktualitások
14:30-14:50
Dr. Kiss Csaba (MVM Zrt. Termelési vezérigazgató-helyettes): Energiatárolási lehetőségek az időjárásfüggő megújulók fenntarthatóságáért
A jövő energiarendszereiben a megújuló energiák alkalmazásának szükségessége megkérdőjelezhetetlen. Azonban ezen technológiák időjárásfüggése, és környezeti kitettsége megköveteli az energia tárolásának kialakítását. A szivattyús energia tározó (SZET) létesítése már közel 60-70 éve vizsgált témája a magyar energetikának. A különböző kémiai és fizikai (mechanikai) elven működő energiatárolók által nyújtott energiatárolási lehetőségek már kopogtatnak az energetika ajtaján. Azonban a SZET technológiája már több, mint egy évszázada a szakemberek rendelkezésére áll az energiatárolási feladatok leküzdésére. A SZET létesítését az energetika helyzete indokolja, melyre talán soha nem volt akkora igény, mint napjainkban. Ennek elsősorban az az oka, hogy a magyarországi geo- és energia földrajzi adottságok miatt a megújuló erőforrások alkalmazása elsősorban időjárásfüggő erőműveket (főleg naperőműveket) jelent. Az elmúlt időszakban a nagymértékben időjárás-, valamint napszak függő megújuló energiák robbanásszerű elterjedésével a hazai villamos energiarendszer kulcskérdésévé vált a folyamatos rendelkezésre állás biztosítása. A szivattyús energiatározó élettartalma hosszú, működési költségei alacsonyak. Az üzemeltetés semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár. A létesítmény jó szabályozhatóságának köszönhetően megkönnyíti az időjárásfüggő kapacitások rendszerbe illesztését. Az MVM Csoport a kitűzött stratégiai céljaihoz illeszkedve, vizsgálja egy hazai SZET létesítésének a lehetőségét.
14:50-15:10
Dr. Győrffy Dóra, egyetemi tanár, Corvinus Egyetem Közgazdaságtan Intézet: A magyarországi akkumulátorgyártás gazdasági és energetikai kérdései
Az előadás az akkumulátorgyártás értékláncának végigkövetése révén mutatja be a magyarországi akkumulátorgyártás gazdasági és energetikai kihívásait a gyártástól az újrahasznosításon át a hulladék feldolgozásáig. Megállapítja, hogy az akkumulátorgyártás erőltetett fejlesztése Magyarországon súlyos energetikai kihívást jelent, miközben nem járul hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez.
15:10-15:30
Dr. Mayer Martin, egyetemi adjunktus, BME GPK EGR: Nap- és szélenergia együttműködése a megújuló villamosenergia-termelésben*
A világszinten két legnagyobb potenciállal bíró és leggyorsabb ütemben terjedő megújuló energiaforrás a nap- és szélenergia, melyek közös jellemzője az időjárásfüggő termelés. Ingadozó termelésük miatt azonban ezek csak a villamosenergia-igények egy részét képesek közvetlenül ellátni, és tárolásra van szükség a termelés és fogyasztás időbeli eltérésének áthidalásához. A nap- és széltermelés jellemző időbeli eloszlása azonban eltérő, így ezek kombinálásával jelentősen csökkenthető a szükséges tárolókapacitás, és növelhető az igények megújulókkal lefedett részaránya. Az előadásban bemutatjuk a két energiaforrás beépített kapacitásának optimális arányát, illetve a hazai szélenergia-hasznosítás fejlesztésével elérhető költségcsökkentési potenciált.
15:30-15:45 Általános kérdések (az előadásokhoz kapcsolódóan)
15:45 – 16:45 Kerekasztal-beszélgetés
A résztvevők 5-5 percben kötetlenül felvezetik a témákat; ezután a moderátorral együtt 40 perc szakmai beszélgetés
Moderátor: Dr. Imre Attila (BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek tsz)
Égerházi Bálint, főosztályvezető, Energiaügyi Minisztérium – Energiaátmenetért Felelős Helyettes Államtitkárság – Energetikai Tervezési, Programozási és Innovációs Főosztály (Energiatárolási technológiák és diverz szerepük az energiaátmenetben)
Molnár Szabolcs, MVM Zrt. Termelés felügyeleti igazgató (Az energiatárolás szüksége és lehetőségei a fenntartható fejlődés szolgálatában)
Dr. Horváth Ákos, HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, főigazgató (A hidrogénenergetika és az atomenergetika kapcsolata)
Dr. Kovács Viktória, BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek, egyetemi adjunktus ( Az energetika – különösen az energiatárolás – környezetterhelése teljes életciklus szemlélettel.)
16:45 – 16:55
A hallgatóság kérdései
16:55-17:00 Zárás (Imre Attila)
Cím: Fiatal Kutatók Napja
Rendező: Energiatudományi Kutatóközpont
Helyszín: EK csillebérci telephelye, XIX. épület, földszinti tanácsterem
Időpont: 2024. november 28 (csütörtök), 13:00-16:00
Érdeklődni lehet: Imre Attila, Energiatudományi Kutatóközpont, imre.attila@ek.hun-ren.hu
Ismertető
A Fiatal Kutatók Napja a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának egy, immár 2016 óta rendszeresen megrendezett eseménye. A rendezvényen az Energiatudományi Kutatóközpont különböző intézeteiben dolgozó egyetemi hallgatók, PhD-hallgatók vagy karrierjük elején levő kutatók beszélnek a kutatási témájukról, arról, hogy miért éppen azt a témát választották, milyen eredményeket várnak és milyen a jövőképük. Az előadók közt szerepelnek a kutatóközpont által létrehozott EK Ifjúsági Díj előző évi díjazottjai is. A hallgatóság nemcsak a szakmai eredményekbe kap betekintést, de megtudhatja, mi visz rá egy tehetséges fiatalt, hogy a most kevéssé divatos és megbecsült, de cserébe nagyon nehéz (viszont szép és érdekes) kutatói pályát válassza. Ez annál is fontosabb, mert a műszaki- és természettudományokban egyre kevesebb a jelentkező az egyetemeken, illetve a végzettek közül is sokan elhagyják a pályát, illetve az országot.
Program:
13:00-13:10 Megnyitó (Horváth Ákos, EK főigazgató)
13:10-13:35 Terjék Adrián, (BME-s MSc hallgató; EK2 ösztöndíjas): Energiatermelési preferenciák értékelése átfogó lakossági felmérés alapján európai országokban, ANP módszer alkalmazásával.
13:35-14:00 Furkó Mónika (EK MFA, tudományos munkatárs, OTKA F nyertes, 2023): Bioaktív anyagok – az orvostechnológia jövője
14:00-14:25 Kovács Krisztina (EK EKBI, tudományos munkatárs, OTKA F nyertes, 2023): Trimetoprim eltávolítása nagyenergiájú ionizáló sugárzással: kinetika és mátrixhatás
14:25-14:50 Gajdics Marcell (EK MFA, tudományos munkatárs, Akadémiai Ifjúsági Díj 2024): Porlasztással előállított Ga2O3 vékonyrétegek vizsgálata
14:50-15:15 Zámbó Dániel (EK MFA tudományos főmunkatárs, az EK Ifjúsági díj 2024-es nyertese): Félvezető és fém nanorészecskés rendszerek: szerkezet, optika és katalízis korrelációk
15:15-15:50 Beszélgetés, kérdések
15:50-16:00 Zárás (Imre Attila, EK Tudományos Tanács elnök)
