A Budapesti Neutron Centrum (BNC) Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületének (ISAC) legutóbbi ülésén elhangzott, a Budapesti Kutatóreaktor (BKR) 2033-ig szóló üzemidő hosszabbítása kivételes esélyt teremt a neutronos anyagkutatások, az orvosi célú radioizotóp-gyártás és a nukleáris energetikai fejlesztések felfuttatására. „A neutronkapacitások iránti fokozódó európai igény, az utóbbi években tapasztalt BNC-felhasználói tevékenység élénkülése és egy műszer-modernizációs program nemzetközi mércéjű ’kiválósági központtá’ emelheti a BNC-t” – foglalta össze Faragó Béla akadémikus, az ISAC elnöke a testület megállapításait. A találkozón résztvevő neves európai kutatók, illetve neutron-központok, egyetemek, iparvállalatok vezető munkatársai a neutroncentrum eredményeit, illetve a következő öt-tíz év terveit is megismerték.
A BNC tudományos tanácsa (International Scientific Advisory Council – ISAC) 1992 óta évi rendszerességgel ülésezik. A 15 fős testület a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont (HUN-REN EK) főigazgatójának meghívása alapján áll össze és tanácsaival a BNC menedzsment munkáját segíti. Az ISAC elnöke jelenleg Faragó Béla, az MTA külső tagja, a Grenoble-i ILL-reaktorintézet vezető munkatársa.
A mostani találkozón újragondolták és egyértelműbben újrafogalmazták az ISAC feladatait. A tanács kimondta, hogy a BNC az egyik legnagyobb kutatási infrastruktúra Magyarországon, így lényeges, hogy hazai és európai pozícionálását a hosszabb távú perspektívákkal egyértelműen meghatározzák. A kutatóreaktornak számos tevékenységre, például a reaktorkutatásra, nukleáris technikai képzésre, izotópgyártásra, tudományos és ipari anyagkutatásokra lehet hatása. Az ISAC összetétele és feladatkörének listája elsősorban arra biztosít adekvát kompetenciát, hogy ez utóbbi tevékenységről alkosson véleményt.
A HUN-REN vezetésének megbízásából, világszinten elismert nemzetközi szakértők bevonásával márciusban zajlott le a HUN-REN EK átfogó értékelése, amelyben a BNC kiemelt szerepet kapott. Az ISAC is áttekintette ezt a dokumentumot, amely sokkal nagyobb tudományterületi rálátással készült és különösen fontos feladatként jelölte meg a BNC „helyzetbe hozását”. Amint a tanácsadó testület összefoglalójában felidézte: „a reaktor lehetőségei a Központ (EK) koronaékszerei”.
Az EK főigazgatója az ISAC ülését követő kutatói fórumon kifejtette, hogy a BKR üzemidejének meghosszabbítása, valamint a nukleáris hatóság elvárásainak érvényesítése a BNC infrastruktúrájának és műszerparkjának modernizációja során komoly kihívás a kutatóközpont számára. Horváth Ákos ugyanakkor hozzátette:
„A HUN-REN értékelő bizottság és a BNC tudományos tanácsa más-más szintű – széles tudományterületi, illetve neutron szakmaspecifikus – értékelésének szinergiája és pozitív kicsengése igen erős mandátum nekünk, hogy a tervezett fejlesztéseket (a tanácsaikra is támaszkodva) következetesen végrehajtsuk. Ez komoly esélyt ad arra, hogy a BNC-t mint kiválósági központot megfelelően pozícionáljuk mind a hazai, mind az európai kutatási infrastruktúra palettán.”
A BNC laboratóriumai egy átfogó dokumentumban foglalták össze és mutatták be az ISAC tagjainak az elmúlt öt év lényeges eredményeit, illetve a következő időszak fejlesztési terveit, különös tekintetettel a reaktor 10 éves üzemidő-hosszabbítására valamint a sürgető modernizációs feladatokra. A tanács véleményében kiemelte, hogy gyakorlatilag minden neutronforrás (és a hasonló nagy kutatási infrastruktúrák), – így a BNC is – felhasználói üzemmódban működnek. Ezért egy kényes egyensúlyt kell kialakítani a helyi „saját kutatási tevékenységek” és a „felhasználói kutatáson keresztül megvalósuló eredmények” hasznosításában és értékelésében. Határozottan üdvözlendő, hogy az elmúlt pár évben látványosan nőtt a felhasználói aktivitás és az eredmények színvonala. A „házon belüli” kutatások közül az ISAC az alábbi témák fontosságát emelte ki: Üzemanyagcella- és akkumulátor-vizsgálatok kisszögű neutronszórással (SANS) valamint diffrakcióval in-operando beállításokban; a kulturális örökség tárgyainak szélesskálájú tanulmányozása; biológiai minták SANS és reflektometriai vizsgálata; porózus anyagokkal (mint aerogél, xerogél) kapcsolatos tevékenység, ami az akkumulátor- és üzemanyagcella-vizsgálatokban is fontos; betonszerkezetek jellemzése a Paksra tervezett új erőmű számára: a beton szintén pórusos anyag, amelynek tanulmányozásához többféle műszer köré épülő, házon belüli szakértelem áll rendelkezésre).
Az ISAC külön figyelmet szentelt a berlini Helmholtz Centrum által a BNC-nek ajándékozott, mintegy 15 millió eurós értékű világklasszis műszer (a NEAT-spektrométer) idetelepítésének. Pénzbeli értékén túl ez egy egyedülálló lehetőség a felhasználói tudományos tevékenység felfuttatására: Nagyszerű lehetőség a legkiválóbb tudósok Magyarországra vonzásához, valamint a hazai spektroszkópiai vizsgálatok kiterjesztésére. Az ISAC kiemelte, hogy a NEAT-berendezés idetelepítése összekapcsolható a meglévő műszerpark felújításával és a kutatási fókuszterületek gondos megválasztásával, így a BNC nagyon fontos szerepet játszhat regionális, de európai szint is mint kiváló kutatási infrastruktúra.
16 mérőállomás, évi másfélszáz kísérlet
A neutronok olyan anyagi tulajdonságok felderítéséhez, illetve különleges anyagok előállításához járulnak hozzá, ami más módszerrel nem lehetséges. Európa vezető helyen áll a neutrontudományban, ami elsősorban a kutatási infrastruktúrák (KI) kiváló ökoszisztémájának köszönhető. A neutronkutatás úttörő szerepet játszott a szolgáltatói-felhasználói rendszer kialakításában is. Ma Európában mintegy 6000 kutató – fizikus, kémikus, biológus, mérnök, régész – végez neutronos kísérleteket, és ezeknek a kutatásoknak a 90 százaléka az öt legjelentősebb neutronforrás-központban zajlik. Ezek egyike a Budapesti Neutron Centrum. A csillebérci kampuszon a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont (HUN-REN EK) üzemelteti a 10 MW-os Budapesti Kutatóreaktort, amely 1959-ben állt üzembe és 2023 végén megkapta a nukleáris hatóság 10 éves üzemidő hosszabbítási engedélyét. A BNC a reaktor tudományos hasznosítását végzi, 16 különféle neutronos mérőállomásán évente mintegy 120-150 kísérletet végeznek. A hazai neutronfelhasználók száma mintegy 200, emellett öt év átlagában mintegy 400 külföldi kutató is igénybe veszi a mérési lehetőségeket.
